A stuttgarti repülőtér 1-es terminája 1991-ben nyílt meg, évente 3,5 millió fő utasforgalomra tervezték. Megépítése nyitotta a sort további felújítások és új építések előtt. 2007 és 2009 között, a terminált széles körűen felújították és modernizálták. Az épület 1992-ben német acélszerket építési díjat is kapott.

 Az építész tervezés Meinhard von Gerkan és Karsten Brauer nevéhez fűződik, a statikai tervezést a Weidleplan Consulting iroda végezte.

A létesítmény legmarkánsabb eleme a ferde síkú tetőszerkezet terheit tartó ágas fákra emlékeztető oszlopok. A szerteágazó oszlopok Gerkans elmondása szerint a Baden-Wüttenbergi erdőket szimbolizálják.

 Az esztétikai többlet mellett szerkezet statikai különlegessége is az oszlopok kialakításában nyilvánul meg.

 Szerkezetileg legtöbbször vagy hajlításra igénybe vett gerenda tartókat, vagy rúdszerkezetet tervezünk, mely utóbbinak elemei karcsúbbak és fő igénybevételük a húzás és a nyomás.

 Szóljunk néhány szót az alapokról: A hajlítás olyan, mikor két könyv között hidat képezek egy hurkapálcával, és az ujjammal lenyomom a közepét. A pálcika ilyenkor lehajlik. Hasonló példával magyarázva húzás az, mikor felveszem a pálcikát és húzva próbálom elszakítani. Nyomás pedig, mikor a két végénél fogva megpróbálom összenyomni. Ez utóbbi azért érdekes, mert a kezdeti görbeség miatt legvalószínűbb, hogy a pálcika kihajlik. A kihajlás tehát nem direkt hajlításkor, hanem a nyomás és az görbeség együttes hatására lép fel. Könnyen belátható, hogy ilyen kihajlás kisebb nyomóerőnél következik be, ha hosszabb és ezáltal arányaiban karcsúbb a pálcika.

 A terminál szerteágazó alátámasztó szerkezetét üreges acél csövek alkotják, melyek a "törzs" felé vastagodnak. Az üreges csöveknél a túlzott hajlítás kritikus horpadási jelenségeket is előidézhet, mint amikor egy kerti slagot meghajlítunk. Ha az alátámasztó szerkezetet önállóan modellezem, akkor a hajlító hatás a domináns. De ha figyelembe vesszük, hogy az "ágak" a merev tetőszerkezethez csatlakoznak, akkor együtt már a rúdszerkezetekre jellemző húzás-nyomás irányába tolódnak az igénybevételek, ahol a tetőszerkezet gerendái húzottak, az alátámasztó rudak pedig nyomottak. Ha ezt még összeadjuk azzal, hogy több ilyen alátámasztó "fa" áll egymás mellett, köztük boltív szerű hatások is segítik, a jobb erő elosztást.

A stuttgarti repülőtér kapcsán mindenképpen megemlítendő a Bosch-parkolóház a szomszédos autópálya felett, melynek többszintes, 440m hosszú, 100m széles és 22m magas rácsos szerkezete szintén egy lélegzetelállító mérnöki remekmű.

Források: en.structurae.de, www.flughafen-stuttgart.de, www.legro-gmbh.de, Wikimedia, Bosch-Parkhaus.